A mellkasi fájdalom sokféle lehet
A mellkasi fájdalom az egyik olyan tünet, amely könnyen aggodalmat kelthet. Ennek jó oka van: bár sok esetben nem szívbetegség áll a háttérben, a panaszt nem szabad automatikusan ártalmatlannak tekinteni.
A mellkasi panasz lehet:
- nyomó,
- szorító,
- égő,
- szúró,
- tompa,
- vagy egyszerűen kellemetlen feszítő érzés.
Az is előfordulhat, hogy nem kizárólag a mellkasban érezhető, hanem a váll, a kar, a hát, a nyak vagy az állkapocs irányába is kisugárzik.
Mindig a szív okozza a mellkasi fájdalmat?
Nem.
A mellkasi fájdalom hátterében többféle ok állhat. Származhat például:
- a mellkas izmaiból,
- a bordák vagy ízületek területéről,
- a gyomor-bél rendszerből,
- a tüdőből,
- szorongásból vagy pánikreakcióból,
- illetve a szívből és az erekből.
Éppen ezért pusztán a fájdalom jellege alapján nem mindig lehet biztosan megállapítani az okot.
Milyen lehet a szív eredetű mellkasi panasz?
A szív vérellátási zavarához kapcsolódó fájdalom gyakran nem éles szúrásként jelentkezik.
A betegek sokszor inkább:
- nyomásként,
- szorításként,
- nehézségként,
- égő érzésként
írják le.
A panasz fizikai terhelésre vagy erős stresszhelyzetben jelentkezhet, és kisugározhat a karba, vállba, hátba, nyakba vagy állkapocsba. Társulhat hozzá légszomj, hányinger, verejtékezés, szédülés vagy általános rosszullét is.
Mikor kell azonnal segítséget kérni?
Az újonnan kialakuló, erős vagy tartós mellkasi fájdalmat komolyan kell venni.
Azonnali sürgősségi segítséget kell kérni – Magyarországon a 112-es segélyhívón –, ha a mellkasi fájdalom:
- erős, szorító vagy nyomó jellegű,
- több percig fennáll vagy visszatér,
- karba, hátba, nyakba vagy állkapocsba sugárzik,
- légszomjjal társul,
- hideg verejtékezés jelentkezik,
- hányinger, gyengeség vagy szédülés kíséri,
- ájulás vagy ájulásközeli állapot jelentkezik.
Ilyen tünetek esetén nem célszerű megvárni egy későbbi kardiológiai időpontot.
Mi a helyzet a terhelésre jelentkező fájdalommal?
Ha a mellkasi nyomás vagy fájdalom rendszeresen fizikai aktivitás – például gyorsabb séta, lépcsőzés vagy intenzívebb terhelés – során jelentkezik, majd pihenésre enyhül, érdemes kardiológiai kivizsgálást kérni. Ez különösen fontos lehet, ha valakinél szív- és érrendszeri kockázati tényezők is fennállnak.
Ilyen például:
- a magas vérnyomás,
- a cukorbetegség,
- a magas koleszterinszint,
- a dohányzás,
- a túlsúly,
- a családban előforduló szívbetegség.
Hogyan történik a kivizsgálás?
A kardiológiai vizsgálat részletes beszélgetéssel kezdődik.
Fontos információ lehet:
- mikor jelentkezik a fájdalom,
- pontosan hol érezhető,
- milyen jellegű,
- mennyi ideig tart,
- mi váltja ki,
- pihenésre megszűnik-e,
- társul-e hozzá légszomj vagy más panasz.
Az egyik alapvizsgálat az EKG, amely a szív elektromos működéséről ad információt. A panaszoktól és az egyéni kockázattól függően további vizsgálatokra, például szívultrahangra vagy egyéb kardiológiai vizsgálatra is szükség lehet.
Ne próbáljuk otthon eldönteni az okát
Mellkasi fájdalom esetén könnyű arra gondolni, hogy „biztosan csak meghúztam egy izmomat” vagy „csak a gyomrom”. Sok esetben valóban ártalmatlanabb ok áll a háttérben, de ezt főként új, szokatlan vagy visszatérő panasz esetén nem célszerű önállóan eldönteni.
Mikor kérjünk kardiológiai időpontot?
Ha a mellkasi panasz nem sürgősségi jellegű, de:
- rendszeresen visszatér,
- fizikai terheléshez kapcsolódik,
- korábban nem volt jellemző,
- vagy több szív- és érrendszeri rizikófaktor is fennáll,
érdemes kardiológiai kivizsgálást kérni.
A Párizsi Udvar Egészségközpont kardiológiai szakrendelésén lehetőség van kardiológiai vizsgálatra, EKG-ra és szívultrahang-vizsgálatra is.
